2010. július 20., kedd

Mikor a telefonba szóltál a hangod furcsa volt.

Most nem oly édesen csengő hangon szolt.

Megijedtem, hogy valami nincsen rendben,

S csak elköszöntél halkan, csendben.


Féltem, hogy minden megváltozott hirtelen…

De abba bele halna a szívem, lelkem mindenem.

Csak mond, el mi is van, hogy tudjak változtatni,

Hidd, el nem fogok rád-e miatt átkot szórni.


Elmondod, s változtatok ez a dolgok rendje,

Hisz minden kapcsolatnak az őszinteség az elve.

Szeretlek. Érezni, akarom ajkadat ajkamon,

Hiányzik, ahogy a nyakamat harapod.


Hiányzik, ahogy kezeddel fülem mögé tűröd hajamat,

Majd óvatosan végig simítod arcomat.

Egymás felé hajolunk, s elcsattan egy csók…

Számomra ez a leggyönyörűbb pillanatok egyike volt.


Remélem lesz még gyönyörű pillanatom veled,

Mert a szívembe csak neked tartom fent a helyet…

Annyi az egész, hogy beléd estem teljesen..

S cslni akarom a szád újra, nagyon hevesen…(Alett)

1 megjegyzés: