"A reggae-t nem hallgatni kell, hanem érezni. Aki nem érzi, az nem ismeri..."

Ha mindenki elhagyott, és senki sem szeret már, Gyere el hozzám és én szépen füledbe súgom: NEKEM SEM KELLESZ MÁR. :')

"Élj úgy, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozz onnan, ahonnan elmész!"

Az igaz barátok akkor is melletted lesznek, ha az egész világ ellened fordul..."

"Mikor Rád gondolok, megremeg a lelkem, Ilyenkor úgy érzem, bilincsben a szivem! Mindig itt vagy, de mégis távol.. Én tudom egyedül, mennyire HIÁNYZOL"

"Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog a szíve, mikor hall róla, vagy látja."

Mért nem tudom elfogadni,hogy örökre vége, miért várom most is, hogy visszajöjjön végre? Mért álmodom mindig, hogy velem van újra? Miért kell naponta gondolnom a múltra? Miért fáj, ha látom, vagy miért fáj, ha nem, Miért van,hogy feledni nem tudom ma sem? Miért fáj, ha szavak nélkül, némán eltapos, hisz ez köztünk szinte már mindennapos. Miért érzem azt, hogy mégis jó lehet? Miért kell szeretnem, ha ő nem szeret?!

Vicces, hogy valaki mennyire össze tudja törni a szívedet,de te ennek ellenére még mindig szereted azokkal az apró darabokkal...

Szerelem, mikor nem csak aludni szeretsz egy sráccal, hanem mellette felébredni is :)

Most jöttem rá, mennyire szeretem. Most jöttem rá, ez nem puszta szerelem, ez több annál. De vajon ő is így érez irántam? Vajon ő is így szeret? Vagy egyszerűen jól érzi magát velem? Miért kell ilyen bonyolultnak lennie mindennek? Miért nem lehet tudni, mit éreznek egymás iránt az emberek? Olyan sok kérdés, és olyan sok válasz. Ha jobban belegondolok, egész életünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Minden nap megtaláljuk egyikre a választ, ugyanakkor felvetődik egy újabb. Soha véget nem érő körfolyamat ez. A kérdések soha nem fogynak el, a válaszok pedig nehezen találhatóak meg. És ha meg is találjuk, az nem garancia, hogy az életünk jobb lesz, sőt... Lehet, hogy még jobban fog kínozni a válasz, mint a kérdés. Nem is baj, hogy nem tudjuk, hisz akkor nem lenne izgalom az életünkben.

Ne bántsd a virágot, ne törd le hiába, ne dobd el könnyen az útnak porába! Ne mondd ki könnyelműen a szót: szeretlek! A szív is virág, ne dobd el, ne vesd meg! Ha bántod a virágot, nem zöldül levele, megszakad a szív is, ha csak játszol vele!

Igen, ő volt az én szőke hercegem azon a bizonyos fehér lovon.. de rá kellett jönnöm, hogy ebben a mesében nem én vagyok a királylány.

" Sosem megfelelő a hely és az időpont az igaz szerelemre. Véletlenül történik, egy szívdobbanás alatt, egyetlen felvillanással, egy lüktető pillanatban."

Nem zavarom a boldogságod, nem könyörgök, hogy szeress, lesz még idő mikor büszke szíved magától felkeres..csak akkor már hiába kérsz, kezem más kezében lesz réges-rég.

Ne sírj mert vége lett, hisz sosem Szeretet. Kihasználta érzéseidet, s nem foglalkozott azzal, hogy mennyire megbánt Téged. Hát most Te se sajnáld Őt, játssz vele, s a végén nyugodtan mondd azt: Köszönöm, de NEM!

~ A barátság olyan, mint a szivárvány: ha a megfelelő arányban vegyül a boldogság és a könny, az eredmény egy színes híd lesz két szív között

"Nem akarom, hogy sírni láss… hisz egy lány csak úgy szép, hogyha mosolyog, és én gyönyörű akarok lenni mikor rámnézel."

Egy másodperc alatt csókolhatsz, egy perc alatt szakíthatsz, de sohasem felejthetsz!

Az emberek elfelejthetik hogy mit mondtál, vagy mit csináltál, de mindig emlékezni fognak arra, hogy milyen érzéseket ébresztettél bennük

Nem akarok úgy felébredni egy nap, hogy ráébredjek: már túl késő ahhoz, hogy megtegyem azokat a dolgokat, amiket akartam.

Ölelj át újra csókolj és szeress!Veled betelni képtelen vagyok.Mohoságomon nyugodtan nevess!Jöhetnek ránk még csodás holnapok!!!

Ha elúszott egy hajó csak a bolond úszik utána,Én világéletemben bolond voltam.

A nap, mikor elmentél, volt az a nap mikor rájöttem arra, hogy semmi sem lesz már ugyanaz :(

Fáj szeretni, akit nem érhetsz el, aki szinte azt sem tudja, hogy létezel. Nem tudni kellesz e neki, érezni, hogy más is szeretheti, olyan, aki el is érheti

Mi fáj jobban? Arra gondolni hogy utálnod kellene őt, vagy az hogy tudod, hogy ez nincs így?

Kimegyek a temetőbe pihenni, oda, ahol a szívem megszűnik dobogni. Mert azt mondják, ott is van így élet, ott sem tudnék mást szeretni, csak téged!”

Még mindig elveszek a tekintetedben, úgy tűnik, egy napot sem tudok nélüled leélni

Egy őszi délután te is ott fogsz majd sírni, kisétálsz a temetőbe a síromat megnézni!

Látod vérző szívem? Ott hever előtted. Megtapostad százszor, ezerszer összetörted. Lehajolok érte, megragasztom újra, hátha a szél szerető szívhez fújja

Te gyújtottad a szívemet lángra, aztán lelketlenül tiportad a sárba. Ha meg tudtad tanítani, milyen az élet, tanítsd meg azt is, hogyan kell feledni téged!

Nehéz abbahagyni a sírást, mikor csak az a személy tudna téged megvigasztalni, és az az aki miatt sírsz.

Mondd meg neki hogy szereted, hiszen nincs mit veszítened, de mindig bánni fogod, ha nem teszed meg.

Ebben a percben 6.470.818.671 ember van a világon. Több mint 6 milliárd lélek. És néha mégis csak egyetlen egyre van szükségünk.

Számtalan csókod íze az ajkamon lebeg, halkan suttogom, még mindig szeretlek...”

"Fáj, hogy ennyire szeretlek, mert ha rádnézek, látom, hogy ez téged hidegen hagy."

„Ha felhőket nézem, bánatomban csak arra tudok gondolni, hogy tiszta szívemből szeretnélek magamhoz láncolni!”

Mikor a legjobbat próbálod kihozni magadból, de nem sikerül; mikor megkapod amit akartál, de nem azt amire szükséged lenne; mikor elveszítesz valamit, amit nem lehet pótolni; mikor szeretsz, de hiába teszed - lehet ennél rosszabb?

„Elszorul a torkom, ha szembe jössz velem. Elárul az arcod, de nem beszélsz te sem. A boldogságunk mellett csendben elmegyünk. Mondd: Miért jó így nekünk?”

Rád gondolok, a sírás fojtogat, ha behunyom szemem még látom arcodat, még hallom a hangodat, s érzem illatod, mintha még mindig itt lennél, rabod vagyok. Az emlékek és az álmok, mintha láncok lennének, fogva tartanak, a múlthoz kötnek. Próbálok szabadulni, eltépni a kötelet, s feledni, hogy mennyire szerettelek

A legrosszabb perc is jobb veled, mint a legjobb perc valaki mással

Az évszakok változnak, akárcsak a városok. Emberek jönnek és mennek, de megnyugtató tudni azt, hogy akiket szeretünk, mindig a szívünkben lesznek - vagy ha nagyon szerencséses vagyunk, csak egy pár órányi repülőútra :)

Egy pillantásával felkeltette bennem a vágyat, ahogy senki más.Átölelt, forrón megcsókolt és újra éreztem már,Ő ott volt velem.Csodálatos pillanatokat töltöttem mellette.Bárcsak mindig így lehetne!

{Anett}

A reménytelen szerelem egy gyötrelem, mintha kést vágtak volna szívembe,Az emlékek ott vannak a fejemben.Csak Ő kell nekem,mert szeretem!

{Anett}

Ne olyan légy,amilyennek látni szeretnélek,hanem olyan,amilyen Te akarsz lenni!

{Anett}

Mért szeret,mért szeret még?Hogy lehet,miért nem mondja ki: elég?!Féltő karja újra átölel; megtört szívéhez szívem közel.

{Anett}

Még midnig kívánom csókjait és ölelését,de tudom,most sem tehetem.Tudnék nélküle is élni,de nem lenne boldog úgy életem.

{Anett}

Akarom azokat a gyengéd kezeket és azt a mosolyt,bár nekem nem kellene akarnom ilyen dolgokat.

{Anett}

Mert iszonyatosan jó volt ott ülni veled és csendben bámulni a vizet... Egy ideig tényleg csak néztük a víz tükrét azt, ahogyan a nap lemenőben van, a színek fényjátékát... Egyikünk sem szólt egy szót sem, nem akartuk megtörni a csended, azt akartuk, hogy ez a pillanat örökké éljen. Majd nem bírtunk magunkkal... Egymás felé fordultunk, s ajkunk összeért. A csók végén kirázott a hideg.. Nem akartam ajakadat elengedni, hisz féltem, hogy ilyen gyönyörű pillanat nem akad még egy.... (Aletta):)

-Az ott szájfény a szádon?
-Cseresznyés. Megkóstolod?^^

..de jó lenne szív nélkül élni! Szív nélkül járni és kacagni, mindig enyhén hűvös maradni.., nem lenni lázas és hitetlen, se csókszomjas, se enyhítetlen. Nem tudni, mi a könny, s a bánat, felvenni szép selyemruhámat, nem gyászolni, s nem remélni: de jó lenne szív nélkül élni! S ha jönne Ő, kezem keresve, megtörve, búsan, térdre esve, cudar bűnét is szánva-bánva, könnyét ontva selyemruhámra, én eltaszítanám, s csak nevetnék: ki itt-e furcsa, furcsa vendég? S a szekrény alján mély titokban
a szívem csendben megszakadna.

A legundorítóbb emberi tulajdonság a kétszínűség. Mikor egy emberben, akit nem csak ismerősödnek,
hanem barátodnak mondasz, feltétel nélkül megbízol benne, kiadod neki magad...
És ez az ember aljas és gerinctelen módon ott szúr hátba, ahol neked a legjobban fáj...
Ez az életben a legnagyobb csalódás..

A szív korábban kelt fel reggel,
Nem bírt aludni a régi testtel.
Van az a szó, hogy annyira félek
A közömbösségtől ezért kérlek:
Add vissza a szabadságot nekem! (Kaukázus- Agyhalál)

Hamupipőke? Belevaló kis nő volt, lopott egy jó ruhát, tökből hintót csinált, és elcsábította a herceget : ) Miért baj az, hogy nem akart egész életében lencsét válogatni? [Barbus0618]

Beszélnék, de a hang a torkomban reked
Oly sok szép szót gondoltam neked.
De csak hallgatok,
Nem akarnak formálódni a mondatok.
Bántóan néma most a csend zaja,
Itt lüktet bennem hiányod sikolya.
Nemrég még nálad voltam,
Nálad édesem,
Boldogságtól megittasulva részegen
Ízleltem mézédes csókjaidat,
S kutattam lelked rejtett titkait.
Most távol vagy de mégis oly közel
A szívemben. Lelkem átölel.
Csak te vagy kit akarok,Csak te vagy
ki kell nekem.
Mit érzek mondanám,de nincs rá szó
Olyasmi ez,mi nem kimondható.
Mert szavakkal elmondani nem lehet
Mily mérhetetlen a Szerelem
mit irántad érzek.
Beszélek de a hang a torkomban reked
s csak annyit tudok suttogni neked
Örökké Szeretlek tégedet.

Mikor a telefonba szóltál a hangod furcsa volt.

Most nem oly édesen csengő hangon szolt.

Megijedtem, hogy valami nincsen rendben,

S csak elköszöntél halkan, csendben.

Féltem, hogy minden megváltozott hirtelen…

De abba bele halna a szívem, lelkem mindenem.

Csak mond, el mi is van, hogy tudjak változtatni,

Hidd, el nem fogok rád-e miatt átkot szórni.

Elmondod, s változtatok ez a dolgok rendje,

Hisz minden kapcsolatnak az őszinteség az elve.

Szeretlek. Érezni, akarom ajkadat ajkamon,

Hiányzik, ahogy a nyakamat harapod.

Hiányzik, ahogy kezeddel fülem mögé tűröd hajamat,

Majd óvatosan végig simítod arcomat.

Egymás felé hajolunk, s elcsattan egy csók…

Számomra ez a leggyönyörűbb pillanatok egyike volt.

Remélem lesz még gyönyörű pillanatom veled,

Mert a szívembe csak neked tartom fent a helyet…

Annyi az egész, hogy beléd estem teljesen..

S cslni akarom a szád újra, nagyon hevesen…(Alett)

"Egy imád száz gyűlöl, száz imád egy gyűlöl. Melyik a jobb? Ha száz gyűlöl ésegy erőt ad az élethez, vagy ha száz imád és egy gyűlöletébe belehalsz?

Nézzük csak, hogyan kezdődik az érzelmi zűrzavar, amit szerelemnek nevezünk.Egy adott személy, mondjuk te, kíváncsi olvasóm, észreveszel egy ellenkező nemű egyedet a tömegben.Észreveszed, és attól fogva nem tudod levenni a szemed róla.A szád kiszárad, a pislogód kiguvad, a szíved pedig úgy dörömböl, mint apád, ha pityókásan jön hazaés befele akarja nyitni a kifelé nyíló ajtót.Egyszer csak azt veszed észre, hogy az illető személy úgy vonz, mint vasreszeléket a mágnes.Ettől kezdve látszólag semmi másra nem vágysz, mint hogy hozzáérj, megöleld,sőt a szád a szájához szorítsd, ami - mondjuk meg őszintén - nem egy higiénikus dolog. (...)A felsorolt tünetegyüttest nevezi szerelemnek az emberiség abban a hitben, hogy ennek az érzésnek,lelki és biológiai okok miatt nem lehet ellenállni.

-Szeretsz?-Nem tudom.-Miért nem?-Nem vagyok biztos.-Kételyek?-Azok.-Akkor mit érzel?-Ez bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom ha nem vagy velem. Szükségem van a jelenlétedre, még ha nem is nézek rád.Néha ellöklek, mert félek. Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig, akárhova...csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó, ha itt vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet,hogy nem tudom megtenni.A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen szót sem. Csak elsétálok...Néha utálom, ahogy kinézel. De ezt se mondom soha. A lényed kárpótol mindenért. Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok, de aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem...ez bonyolult.-Akkor szeretsz?- Azt hiszem...

Amikor együtt voltunk, nem vettem komolyan az egészet.Azt hittem, egyszerűen csak jó veled, nem tudtam, hogy szeretlek

Káosz kell, nem bírom a rendet. Zaj kell, ami megöli a csendet. Élet kell, és szabadság. Nem valami ostoba hazugság

Küzdeni fogok mindenki ellen,aki kettőnk közé mer állni, mert Benned van, ami kell nekem, mert szárnyak nélkül nem tudok szállni, szállni.

szerelem, amikor nem akarsz elaludni,mert a valóság szebb, mint egy álom.. szerelem, amikor nem akarsz elaludni,mert a valóság szebb, mint egy álom..

Azzal, hogy valakit szeretünk, a szívét a szívünkbe zárjuk és nem dobjuk el.. ♥

Valahol azt tartják, hogyha sokat gondolsz valakire, azt megérzi. ♥

Minden, amit valaha a szerelemről hinni véltem folyamatosan változott minden csókod után, ugyanis előtte azt hittem, hogy jobban már nem is szerethetlek. ♥ :$

Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény.Van, hogy elveszítesz mindent,Mégis élj a holnapért,Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér.Újra eljön majd a hajnal,Van ki vár, hogy visszatérj!

Nem vagyok más, mint egy mocskos szájú, bukott királylány

Mi vonz a tiltottban? A bizsergés? Az adrenalin? A … ?Valami megmagyarázhatatlan izgalom … forr a véred … megőrülsz … Nemteszed meg, talán nem is szeretnéd, de …Ha ránézel, ha ő rád néz...ha összeér a két pillantás …valami megmagyarázhatatlan történik …Nem szerelem, nem szeretet, hanem csupán vonzalom, leküzdhetetlen vonzalom ..Észveszejtő vonzalom …Pezseg a véred, ha nézheted, felforr a tested, ha téged néz …Megőrülsz érte, valld be!

A jókedv olyan, mint egy villámlás, amely egy tündöklő pillanatra áttör a felhők sötét takaróján; a vidámság napfényt lop a lélekbe, és azt állandó, véget nem érő nyugalommal tölti meg.

A jókedv olyan, mint egy villámlás, amely egy tündöklő pillanatra áttör a felhők sötét takaróján; a vidámság napfényt lop a lélekbe, és azt állandó, véget nem érő nyugalommal tölti meg.

Az emberek könnyen törnek, ahogy a szívek és az álmok is.

A szerelem tűz, de sosem tudhatod, hogy felmelegíti a szívedet, vagy porig égeti a házadat.

Te csak játszol velem
Én még csak észre sem vettem
Teljesen elvesztettem az eszem
Pedig te csak játszol velem

Ne mulaszd el a lehetőséget, lehet, hogy ez az utolsó

Talán csak egy a sok közül Neked, de nekem nem kell más.

Szerettem én valaha őt? Vagy csak imádom a fájdalmat, a rendkívüli fájdalmat, és azt, hogy olyasvalakire vágyom, aki elérhetetlen?

Nekem jobb ha nem akarok semmit, mert úgyse fog megtörténni. Nem számít… Sok mindent akarok, de nem kaphatom meg. Sokszor azon kapom magam, hogy olyat akarok ami nem lehet az enyém

egy este szökj le titokban a
tóhoz. (...) Ha szomorúságoddal a tó partján megállsz: olyan kék lesz a víz,
mint még sohase volt. A legcsöndesebb szellő indulását meghallhatod, akkora
lesz a csend, s ameddig ér a nádas: minden nádszál csak neked muzsikál akkor.

♥A rendes lány elpirul a moziban a szex jelenetnél.
A rossz lány arra gondol, h ő jobban csinálná.
♥A rendes lány csak akkor gombol ki néhány gombot, ha nagy a hőség.
A rossz lány kigombol néhány gombot és rögtön nagy a hőség.
♥A rendes lánynak mindig csak egy hitelkártyája van, és azt is csak ritkán használja.
A rossz lánynak csak egy melltartója van és azt is csak ritkán hordja.
♥A rendes lány mindenhová visz magával fogkefét.
A rossz lány mindig tart magánál óvszert.
♥A rendes lány azt feleli:Nem!
A rossz lány azt válaszolja:Mikor?
♥A rendes lány úgy gondolja nincs teljesen felöltözve gyöngysor nélkül.
A rossz lány azt hiszi, h egyetlen gyöngysorban is teljes az öltözéke.
♥A rendes lány körömcipőt hord a munkahelyén.
A rossz lány körömcipőt visel az ágyban.

mert a szerelem ott kezdődik, hogy nem érdekel hol.. nem érdekel hogyan.. csak az érdekel, hogy ő is ott legyen

A kérdések soha nem
fogynak el, a válaszok pedig nehezen találhatóak meg. És ha meg is találjuk, az nem garancia, hogy az életünk jobb lesz, sőt... Lehet, hogy még jobban fog kínozni a válasz, mint a
kérdés.

csak egy pillanatra felejts el érezni és létezni. Felejts el mindent és
legyél senki.lebegj a föld felett és érezd a gondatlanságot aztán tanulj meg kockáztatni,és gyűlölni. Mert az élet semmi..

Az élet hihetetlen érzékkel dobált ide-oda. Hol a szakadék szélére, hol a legszebb, legragyogóbb tündérország határára. De ez azt hiszem végképp megszűnt, mert megismertelek téged, és veled a mennyországban érzem magam... (Edoo)


Azt hiszem, ez tényleg szerelem volt. És ha az idő messzi távlatából visszanézek, tisztán fogok emlékezni az illatára, a szeme színére, és az együtt töltött percek felfoghatatlan boldogságára... (Edoo)

Rég éreztem ilyet. Jóformán nem is ismerem, de olyan érzékkel tudja megdobogtatni a szívem, mintha évek óta mindent tudna rólam... (Edoo)

'Bár nem ismerlek téged, sosem találkoztam veled, nem nevettem veled, nem sírtam veled, nem csókoltalak, én mégis szeretlek. Teljes szívemből szeretlek.'

Elképzelem, hogy ott állsz tőlem pár méterre és csak engem nézel, elindulsz felém, oda lépsz, elém szemembe nézel, átkarolod a derekamat és megcsókolsz.
Tudom, hogy nem lenne szabad rólad álmodoznom, mert ha megint csak át vágsz, még nagyobbat fogok koppanni.
Félek, hogy te amiket mondasz nem gondolod olyan komolyan mint ahogy én." (Aletta)

Nem vesztettünk el semmit; csak a jó napok polca megtelt.

Várni kell, ha szíved késik,
Tűrni kell, ha valami rossz.
Sírni kell, ha szívünk vérzik,
Remélni, ha biztat a sors.
Szeretni kell, ha nagyon szeretnek,
Emléket őrizni, ha szép.
Viszont feledni, ha felednek,
Még akkor is, ha nagyon nehéz

A fiúk, mint a köd, jönnek-mennek,
Egy lányt, csak egy napig szeretnek.
De aki egy hónapig bírja, annak meg van ásva a sírja.
És aki egy évig tud szeretni, azt múzeumba kell helyezni,
és föléje ezt kell jegyezni:
Őt embernek lehet nevezni!!!!!

Most kellesz nekem,
túl késő már holnap.
Felébredt bennem a vágy,
És erről bárki tudhat.
Nyújtsd ide a kezed,
s szerelmem fogadd el.
Túl sokáig vártunk,
A Pokolba mindennel....
Most akarlak!

És igen.
Most kéne egy doboz cigi.
Egy üveg pia.
De ez mind nem lenne megoldás.
Csak gondolat vesztés egy röpke pillanatra.

Szerény gyerek vagyok,néha mocskos nagy pofával..

Őszintén?
Szarok rá ki utál, amíg van ki támogat..

Keress olyan lányt aki vak, hogy ne lássa mekkora tahó akiért mindenét odaadná...

Bársonyba csomagol az alkohol,
Valami bennem rosszat szimatol...

Jól kiszáradt dohányba tekerem a Holdat,
Pár hajnali csillag a nyelvemre olvad...

És most kurva egyszerű
szívni kell hogy tompítsa agyadat fű
A szomszéd furcsán néz reám,
ha nem sajnálnám őt is megkínálnám.

A lélek ki csendben ül , ki talán úgy fél mint én egyedül , kinek vannak vágyai , romba dőlt álmai , szívében vércseppek 100-ai.

Egész életemben ilyen voltam,és nem pont most,és nem pont a te kedvedért fogok megváltozni...

Gyerünk adj még többet!
Szerintem még bírom
Tovább tart ez majd az égben, síron túl
Nehéz most itt hagynom
Akit nem hagynék el
De, hogy bírd, egy másik énem létre kel

Egy nyári éjjel megláttalak
Csendben álltam, nem kérdeztem, ki vagy
Tudtam, rád vártam, álmom volt e nap
Vágyom rád, oly messze vagy

Mert nyalni csak úgy lehet,
Ha élvezzük az ízeket.
Nyaljuk a fagylaltot,
A mézesmadzag elfogyott.
Éljük az életet,
Élvezzük amíg lehet.
Nyaljuk a fagylaltot,
A mézesmadzag rég elfogyott.

Egy magányos fiu aki csak a szerelmet kereste sok hibát elkövetett de a dupláját szenvedte szomorú kis gyermek, aki nem találta lelkét bánat marcangolja elkeseredett szívét nem csinált ő semmit, csak annyit hogy szeretett a lány, meg csak kacagott és nagyokat nevetett.

Az emberek ezért házasodnak össze, döbbent rá hirtelen Rehv. Egyáltalán nem a szex miatt, vagy a társadalmi helyzetért. Ha ügyesek voltak, fel tudtak építeni egy olyan házat, amelynek nem voltak falai, láthatatlan teteje volt, és olyan padlója, amelyre nem lehetett rálépni – a szerkezet azonban olyan menedéket jelentett számukra, amelyet egyetlen vihar sem tudott elsöpörni, semmilyen tűz nem tudott felégetni, és az idő vasfoga sem hagyta rajta a nyomát.

Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.

Az élet csupán szenvedések sorozata,
Csalódni abban, aki a szívünkben a legelső helyen volt, a legfájdalmasabb dolog.
Elveszíteni a vágyainkat az valóban tragédia.
De a fájdalom amely belülről éget, arra ösztönöz hogy soha ne adjuk fel.
Nem élhetünk életünk végéig a múlt árnyékában.
egyszer majd mindneki megtalálja a jobbat, az álmait, mindazt amiért és akiért élni, és küzdeni érdemes.
És akkor majd a múlt már csak egy emlék marad,
egy gyönyörű gondolat, ami akár a jövőnk is lehetett volna...

Mint a szerelem, a magánélet is akkor a legnyilvánvalóbb, amikor nincs.

Megcsókol, olyképpen, mintha először. Derekamat ölelő keze a fenekemre csúszik. Magához szorít, a levegőbe emel.

Tiéd az élet,
Tiéd a tánc
Örökké tartó vad románc!